Jogszabályok

253/2004. (VIII. 31.) Kormány rendelete a fegyverekről és lőszerekről

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. §-a (l) bekezdésének a) pontjában, valamint a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 22. §-ának (1) bekezdésében, továbbá az 55. § (1) bekezdése tekintetében a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 77. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, az 52. § (1) bekezdésének d) pontja és az 55. § (2) és (3) bekezdése tekintetében a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 166. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. §

A hatósági engedélyezés szabályai

2. § Az Ftv. 3. §-ában foglalt engedélyezési eljárásban (a továbbiakban: engedélyezési eljárás) eljáró hatóság az engedély megadása esetén a jogosult számára az e rendeletben meghatározott módon és esetekben az engedély meglétét igazoló hatósági igazolványt állít ki. Az eljáró hatóság
3. a) az engedélyben megjelölt eszköz megszerzését követően kiállítja az Ftv. 3. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában meghatározott engedély meglétét igazoló hatósági igazolványt, továbbá
4. b) a jogszerű megszerzést igazoló dokumentum alapján intézkedik az Ftv. 3. § (3) bekezdése szerint megszerzett eszköznek a tartására jogosító engedély meglétét igazoló hatósági igazolványba történő bejegyzése iránt.
5. § Az engedélyezési eljárásban jogszerű hallgatásnak nincs helye.
6. § (1) A lőfegyver, a lőfegyverdarab, a lőszer (lőszerelem), a flóbert töltény, a festéklövő fegyver, a gáz- és riasztófegyver, a gáztöltény, a riasztótöltény, a vaktöltény, a légfegyver, a muzeális fegyver, a színházi fegyver gyártását, a Magyarország területén történő forgalmazását, a lőfegyver, a lőszer (lőszerelem) kereskedelmi célú kivitelét, behozatalát a tevékenység helye, az ország területén történő átszállítását a Magyarország területére történő határátlépés helye szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság engedélyezi.

(2)  E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a lőfegyver, a lőfegyverdarab, a lőszer, a lőszerelem, a színházi fegyver javítását és tartását, a házilagos lőszerszerelést és -újratöltést, a légfegyver javítását, a gáz- és riasztófegyver viselését, a lőfegyver hatástalanítását, a muzeális fegyver javítását és sportlövészeti célú használatát, az elöltöltő fegyver vadászati célú használatát, a polgári rendeltetésű lőtér, a lőfegyver- és lőszer (lőszerelem) tárolóhely üzemeltetését, a lövészetvezetői tevékenység végzését a kérelmező lakóhelye, szervezet esetén a tevékenység helye szerint illetékes rendőrkapitányság, Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányság engedélyezi. A színházi fegyver behozatalát és kivitelét a tevékenység helye, az ország területén történő átszállítását a Magyarország területére történő határátlépés helye szerint illetékes rendőrkapitányság, Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányság engedélyezi.

(3)  Az „A” kategóriába tartozó tűzfegyver, lőszer tartását a kérelmező szervezet a tevékenységének helye szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság engedélyezi.

(4)  A lőfegyver és a hozzá tartozó lőszer önvédelmi vagy személy- és vagyonvédelmi célra történő tartását, a tárolásukra szolgáló tárolóhely üzemeltetését, az önvédelmi vagy személy- és vagyonvédelmi célra tartott lőfegyver hatástalanítását, a lőfegyver kiállítását, valamint a hangtompító tartását a kérelmező lakóhelye, szervezet esetén a tevékenység helye szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság engedélyezi.

(5) Az európai lőfegyvertartási engedély kiadása és a lőfegyver, lőszer nem kereskedelmi célú kivitele a (2)-(4) bekezdésben meghatározott hatóság hatáskörébe tartozik.

4/A. §  (1) Az engedélyezési eljárás során hozott elsőfokú döntés elleni fellebbezést

1. a) a megyei, fővárosi rendőr-főkapitányság bírálja el, ha az elsőfokú döntést a rendőrkapitányság hozta, vagy
2. b) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szerve bírálja el, ha az elsőfokú döntést a megyei, fővárosi rendőr-főkapitányság hozta.

(2) Az engedélyezési eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti felügyeleti szervként a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság jár el.

5. § (1) Az engedélyt, valamint az európai lőfegyvertartási engedélyt - az engedély meglétét igazoló hatósági igazolvánnyal együtt -
6. a) vissza kell vonni, ha a kiadásának valamely feltétele nem áll fenn,
7. b) a rendőrség - a cselekmény súlyához, jellegéhez, gyakoriságához, illetve következményeihez mérten - visszavonhatja, ha az engedéllyel rendelkező az adott tevékenység, illetve az engedélyben megjelölt célt szolgáló - az Ftv. 3. § (1) bekezdésében meghatározott - eszköz vonatkozásában az Ftv.-ben vagy a végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott kötelezettségét megszegi.

(1a)  A rendőrség intézkedik az Ftv. 3/A. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott ok miatt visszavont engedély (európai lőfegyvertartási engedély) visszaadása iránt, ha a büntetőeljárás az engedélyes büntetőjogi felelősségének megállapítása nélkül ér véget. Az engedélyes ilyen esetben a hatósági tárolásért díj megfizetésére nem kötelezhető, illetve a hatósági tárolási díj címén kifizetett pénzösszeg visszajár.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján az engedély, valamint az európai lőfegyvertartási engedély nem vonható vissza, ha a lőfegyver, lőszer vagy lőszerelem tárolását a 44/A. §-ban meghatározott módon biztosítják.

(3)  A 32. § (3) bekezdése szerinti bejegyzés megtörténtéig az Ftv. 3. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti engedély nem vonható vissza abban az esetben, ha az engedéllyel rendelkező az engedélybe bejegyzett valamennyi, illetve utolsó lőfegyver elidegenítése folytán a 38. § (1) bekezdés k) pontja alapján fennálló kötelezettsége szabályszerű teljesítését követő 120 napon belül jogszerű módon lőfegyvert szerez.

(4)  Az Ftv. 3. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti engedélyből a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően elidegenített lőfegyver azonosító adatait és a bejegyzés keltét a 38. § (1) bekezdés k) pontja alapján fennálló kötelezettség szabályszerű teljesítését követően haladéktalanul törölni kell.

(5)  A (3) bekezdésben biztosított határidő eredménytelen elteltét követően az Ftv. 3. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti engedélyt az (1) bekezdés a) pontja alapján haladéktalanul vissza kell vonni.

5/A. §  (1) Az egyedi azonosításra alkalmas gyártási számmal nem rendelkező tűzfegyver tartására irányuló kérelem benyújtása esetén a kérelemmel együtt át kell adni a tűzfegyvert az engedély kiadására jogosult hatóságnak.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő.

5/B. §  (1) A lőtér üzemeltetésének engedélyezése tárgyában hozott döntéséről a hatóság tájékoztatja

1. a) az érintett rendvédelmi feladatokat ellátó szervet, ha a lőtér a rendvédelmi feladatokat szerv lőterétől számított 10 km távolságon belül létesül, valamint
2. b) a légiközlekedési hatóságot és a katonai légügyi hatóságot, ha a lőtér repülőtértől számított 2 km távolságon belül létesül.

(2) A lőtér üzemeltetésére jogosító engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell

1. a) a lőtér használatát kérelmező szerv megnevezését, székhelyének és telephelyének címét, cégbejegyzésének - sportegyesület vagy egyéni vállalkozó esetében nyilvántartási - számát,
2. b) a lőtér használatát kérelmező szerv elérhetőségi adataiként levelezési címet, telefonszámot, e-mail-címet,
3. c) a kérelmező szerv vezető tisztségviselőjének vagy a tevékenységért felelős vezetőjének természetes személyazonosító adatait és lakcímét,
4. d) azt, hogy a lőtér jogszabályban meghatározottak szerint ideiglenes jellegű tereplőtérnek, állandó jellegű tereplőtérnek vagy épített lőtérnek minősül-e,
5. e) a lőtér fekvését (elhelyezését), pontos címét, a lőtér alaprajzát, a szomszédos földrészleteket helyszínrajzon ábrázolva,
6. f) annak megjelölését, hogy a lőtéren milyen jellegű, kaliberjelű és kategóriába tartozó lőfegyvert vagy muzeális fegyvert, és milyen célra (futóvad, korongvadász, skeet, trap lövészet) kívánnak használni.

(3) Ha a kérelmező nem az érintett terület tulajdonosa, a kérelmező igazolja az érintett terület tulajdonosának a lőtér üzemeltetéséhez történő hozzájárulását.

(4) A lőtér üzemeltetésére jogosító engedély kiadására irányuló eljárásban ügyfélnek minősül a lőtér hatásterületén lévő ingatlan tulajdonosa is, valamint az is, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

A lőtér üzemeltetésére vonatkozó szabályok

5/C. §  A lőtér veszélyességi területét lőtérszabályzatban kell meghatározni. A lőtér veszélyességi területét ismételten meg kell határozni, ha a lőtérszabályzat módosítására a lőtéren használt fegyverek jellegének, kaliberének, illetve tűzfegyver esetében kategóriájának megváltozása miatt kerül sor. A .22 Long rifle kalibernél nagyobb torkolati energiával bíró lőfegyverek használatára jogosító engedéllyel rendelkező lőtéren muzeális fegyveres lövészet a veszélyességi terület ismételt meghatározásának hiányában is folytatható. A lőtér veszélyességi területét minden esetben a kérelmező igazolja.

A fegyver gyártására, forgalmazására, javítására, hatástalanítására, kiállítására vonatkozó szabályok

6. § (1) Fegyver csak akkor hozható kereskedelmi forgalomba, ha azt a külön jogszabály szerint egyedi vagy típusjóváhagyó vizsgálattal a biztonságos működés céljából megvizsgálták, alkalmasságát a beütött próbajel igazolja, valamint egyedi azonosításra alkalmas gyártási (azonosítási) számmal látták el, lőfegyver esetében nem alkalmas arra, hogy más tárgy benyomását keltse, továbbá a vadászathoz vagy sportlövészethez szükséges mértéken túl nem alkalmas az összehajtásra, megrövidítésre, a gyorsított szétszerelésre és átalakításra, és az egyedi vizsgálatról megfelelőnek minősített értékelésű tanúsítvánnyal rendelkezik.

(1a)  A gyártás során a tűzfegyvert olyan jelöléssel kell ellátni, amely - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - a gyártó nevére, a gyártás országára, az egyedi azonosításra alkalmas gyártási (azonosítási) számra, valamint a gyártás évére vonatkozó utalást tartalmazza.

(1b)  Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában az (1a) bekezdés szerinti jelölést a tűzfegyver olyan fődarabján kell elhelyezni, amelynek megsemmisülése a tűzfegyvert használhatatlanná teszi. A gyártás országára utaló jelölésként a gyártó nevének vagy márkajelének feltüntetése kizárólag abban az esetben fogadható el, ha a gyártás országa ennek alapján kétséget kizáróan megállapítható.

(2) Cserélhető csövű tűzfegyver fődarabjait egyedi azonosításra alkalmas gyártási számmal kell ellátni, ennek hiányában a tűzfegyver, illetve a fődarab nem hozható kereskedelmi forgalomba.

(3) Az egyedi vizsgálat elvégzéséről tanúsítvánnyal rendelkező lőfegyver kivételével lőfegyver csak a fegyverek és lőszerek vizsgálatára kijelölt szervezet szemlézéséről kiadott tanúsítvány birtokában forgalmazható.

(4)  Fegyverek egyedi vagy típusjóváhagyó vizsgálatára és tanúsítására nem kell alkalmazni a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló törvény rendelkezéseit.

(5)  Hatástalanított lőfegyver, illetve színházi fegyver csak akkor hozható kereskedelmi forgalomba, ha a fegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról szóló miniszteri rendeletben a fegyverek és lőszerek vizsgálatára kijelölt szerv megállapította, hogy hatástalanításának módja megfelel a hatástalanított tűzfegyverek végleges működésképtelenségét biztosító hatástalanítási előírásokra és technikákra vonatkozó közös iránymutatások meghatározásáról szóló, 2015. december 15-i (EU) 2015/2403 bizottsági rendeletben (a továbbiakban: Bizottsági Rendelet), illetve a 22. mellékletben meghatározottaknak, megfelelőségét a beütött próbajel igazolja, és az egyedi vizsgálatról megfelelőnek minősített értékelésű tanúsítvánnyal rendelkezik.

(6)  Gáz- és riasztófegyver abban az esetben hozható be az ország területére, illetve hozható kereskedelmi forgalomba, ha nem tartalmaz lőfegyverdarabot, valamint alkalmatlan szilárd lövedék kilövésére.

7. § A kereskedelmi célból behozott, kivitt és átszállított lőfegyverekről az engedéllyel rendelkező a 16. számú mellékletben, az Egyesült Nemzeteknek a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét kiegészítő, a tűzfegyverek, részeik, alkotóelemeik és a lőszerek tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló jegyzőkönyve (az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyve) 10. cikkének végrehajtásáról, valamint a tűzfegyverek, tűzfegyverdarabok, alkotóelemeik és lőszereik kiviteli engedélyezési, behozatali és tranzit szabályainak létrehozásáról szóló, 2012. március 14-i, 258/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 258/2012/EU rendelet) meghatározott kiviteli engedéllyel rendelkező a 24. számú melléklet I. pontjában meghatározott adatokat öt napon belül az Országos Rendőr-főkapitányságnak köteles bejelenteni.
8. § (1) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a lőfegyver, lőszer, színházi fegyver behozatalához, kiviteléhez és átszállításához szükséges engedély kiadására irányuló kérelemnek a (2) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia, az engedély meglétét igazoló hatósági igazolvány formáját és tartalmát a 16. számú melléklet határozza meg.

(2)  A lőfegyver, lőszer, színházi fegyver kivitelére, behozatalára, átszállítására irányuló kérelemnek - az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározottak mellett - tartalmaznia kell

1. a) a lőfegyvert, lőszert (lőszerelemet), színházi fegyvert eladó vagy a lőfegyvertől, lőszertől (lőszerelemtől), színházi fegyvertől megváló természetes személy és az azt megvásároló vagy megszerző személy természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakóhelyét, szervezet esetén az annak azonosításához szükséges adatokat, nem kereskedelmi célú kivitel esetén a lőfegyver tulajdonosa természetes személyazonosító adatait és lakóhelyét;
2. b) a lőfegyver, lőszer (lőszerelem) azonosító adatait, beleértve annak a törvény szerinti kategóriába sorolását, valamint annak jelzését is, hogy a fegyver, lőszer a kézi lőfegyverek próbabélyegeinek kölcsönös elismeréséről Brüsszelben, 1969. július 1-jén kötött Egyezmény szerint történő ellenőrzésen részt vett; a színházi fegyver azonosítását lehetővé tevő adatokat;
3. c) lőszer és lőszerelem szállítás esetén az ADR és a RID szerinti nemzetközi azonosító számát;
4. d) azt a címet, ahová a lőfegyvert, lőszert (lőszerelemet), színházi fegyvert küldeni vagy szállítani kell;
5. e) az elküldendő vagy szállítandó lőfegyverek, lőszerek (lőszerelemek), színházi fegyverek darabszámát;
6. f) a szállítóeszköz megjelölését;
7. g) az indulás és az érkezés várható időpontját;
8. h) tranzitszállítás esetén az érintett országok megnevezését.

(3)  A sportszervezet kérelmének - a (2) bekezdésben meghatározottakon túl - tartalmaznia kell

1. a) a csoport vezetőjének nevét, útlevelének számát;
2. b) a lőfegyverek adatait (fajta, kategória, gyártó, típus, gyártási szám, kaliberjel);
3. c) a lőszerek darabszámát és azonosítási adatait.

(4)  Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező személy kérelmének - a (2) bekezdésben meghatározottakon túl - tartalmaznia kell az állampolgárságát, útlevelének (személyazonosságot igazoló hatósági igazolványának) számát, születési helyét, idejét, lakóhelyét.

(5)  Védett külföldi személy vagy biztonsági személyzet tagja kérelmének - a (2) bekezdésben meghatározottakon túl - tartalmaznia kell

1. a) nevét;
2. b) születési helyét, idejét;
3. c) útlevélszámát;
4. d) a lőfegyverek adatait (fajta, kategória, gyártó, típus, gyártási szám, kaliberjel);
5. e) a lőszerek darabszámát;
6. f) a védett személy nevét.

(6)  A 258/2012/EU rendeletben meghatározott kiviteli engedély iránti kérelemnek a 24. számú mellékletben meghatározott adatokat kell tartalmaznia.

(7)  A lőfegyver, lőszer (lőszerelem) kereskedelmi célú behozatalára, kivitelére kiadott engedély, valamint a (6) bekezdésben meghatározott engedély - a (8) bekezdésben meghatározott kivétellel - egy évig hatályos.

(8)  Ha a 258/2012/EU rendelet 7. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti behozatali engedély hatálya egy évnél rövidebb, a (6) bekezdésben meghatározott engedély hatályát ennek megfelelően kell megállapítani.

9. § A fegyver és lőszer gyártását, az elkészített alkatrészek összeszerelését végző személynek és a személyt közvetlenül irányító, felügyelő vagy ellenőrző személynek gyártásra jogosító szakképzettséggel kell rendelkeznie. Ennek igazolása az engedély kiadásának feltétele.
10. § (1) A fegyver
11. a) forgalmazását vagy javítását végző személy szakképzettségeként, szakképesítéseként előírt képesítésnek kell tekinteni
12. aa) a puskaművesi képesítést,
13. ab) a fémipari technikusi képesítést,
14. ac) a fegyvermesteri szakvizsgát,
15. ad) az okleveles gépészmérnök szakképzettséget,
16. ae) a gépészmérnök szakképzettséget,
17. af) a katonai középfokú oktatási intézményben vagy a katonai felsőoktatási intézményben szakirányú - fegyverzeti - szakon megszerzett szakképesítést, illetve szakképzettséget,
18. ag) a 09 2 7490 03 9 0 05, a 34 5237 01, a 31 863 01 0001 33 01 vagy az 55 863 02 OKJ számú Vadászpuskaműves szakképesítést,
19. ah) a 93 4 0210 02 2 4 06, az 51 8917 01, a 31 863 01 0000 00 00 vagy az 54 863 01 OKJ számú Fegyverműszerész szakképesítést,
20. ai) a 93 5 0210 16 9 0 02 vagy az 52 8917 01 OKJ számú Fegyvertechnikus szakképesítést,
21. aj) a vadászpuskaműves mester végzettséget, valamint
22. ak) forgalmazási tevékenység esetén a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságon letett fegyverforgalmazási vizsgát, továbbá
23. b) gyártását végző személy szakképesítéseként, végzettségeként előírt képesítésnek kell tekinteni az a) pont af), ag) és aj) alpontjában meghatározott képesítést, valamint a gépgyártás-technológia szakon végzett okleveles gépészmérnök, illetve gépészmérnök szakképzettséget.

(2)  A fegyverforgalmazási vizsga eredményéről a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság bizonyítványt ad ki. A vizsgakérdéseket és szabályait a 10. számú melléklet, a vizsgabizonyítvány formáját és tartalmát a 11. számú melléklet tartalmazza.

(3)  A vizsgabizottság tagjait a megyei (fővárosi) rendőrfőkapitány jelöli ki, egy tagjának az (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában, ac) alpontjában, af) alpontjában, ag) alpontjában, ah) vagy ai) alpontjában meghatározott képesítéssel vagy igazságügyi fegyverszakértői képesítéssel kell rendelkeznie.

(4)  A fegyverforgalmazási vizsga letételére kell kötelezni azt a személyt, akinek az engedélyét az 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján vonták vissza.

(5) A vizsgabizonyítványt a vizsga napján kell kiállítani és a vizsgázónak átadni.

(6) A fegyverforgalmazási vizsgáért díjat kell fizetni.

11. § (1) A fegyver gyártását, forgalmazását, a lőfegyver hatástalanítását végző, valamint a lőfegyver-kiállítás lebonyolításában közreműködő személynek rendelkeznie kell a tevékenység helye szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságnak, javítási tevékenység esetén a rendőrkapitányságnak, Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak az engedélyével.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély visszavonására az 5. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

12. § A forgalmazási és javítási tevékenységet közvetlenül végző személyeket a 4. számú mellékletben meghatározott hatósági igazolvánnyal kell ellátni.
13. § A fegyver, lőszer gyártására, forgalmazására, javítására engedély abban az esetben adható, ha a kérelmező Magyarország területén a fegyver, lőszer tárolásának e rendeletben meghatározott feltételeivel rendelkezik, illetve e feltételeket biztosítja.
14. § (1) A fegyver gyártása, forgalmazása, javítása iránti kérelemnek a 3. számú mellékletben foglalt adatokat kell tartalmaznia.

(1a)  Szervezet esetében, ha a kérelmező cégjegyzékben nyilvántartott cég, annak cégkivonatát az eljáró hatóság a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.

(2)  A gyártási, forgalmazási javítási engedélyben fel kell tüntetni

1. a) a gyártási, forgalmazási vagy javítási tevékenység folytatásának helyét, a fegyver, lőszer (töltény) raktározásának helyét, módját;
2. b) gyártási engedély esetén az egy gyártási folyamatban készíthető fegyverek típusát, jellemzőit, valamint a raktári készletet;
3. c) forgalmazási engedély esetén a raktári készleten tárolható fegyverek, lőszerek (töltények), lőszerelemek fajtáját és mennyiségét;
4. d) a 11. § (1) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkező személyeket.

(3)  A gyártási, a forgalmazási vagy a javítási tevékenységre jogosító engedély, illetve az alkalmazotti engedély visszavonásig, a lőfegyver kiállítási engedély az engedélyben meghatározott időpontig hatályos.

(4)  A gyártási vagy forgalmazási engedéllyel rendelkező köteles az 5-8. számú mellékletek szerinti adatokat az Országos Rendőr-főkapitányság részére öt napon belül bejelenteni.

15. § (1) Fegyvergyártási tevékenység esetén a gyártó köteles negyedévenként az általa gyártott és raktározott fegyvert leltározni és erről jegyzőkönyvet felvenni. A lőfegyver gyártásakor a gyártó köteles az Ftv. 5. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat - a jogszabályban meghatározott módon - a lőfegyverek központi nyilvántartásába továbbítani.

(2) Fegyver, lőszer (töltény) és lőszerelem forgalmazási tevékenység esetén

12. a) a forgalmazásra átvett lőfegyverről két példányban a  számú mellékletben meghatározott átvételi elismervényt kell adni;
13. b) a lőfegyver tartására engedéllyel rendelkező személytől, illetve a tartási engedéllyel rendelkező szervezet kereskedelmi meghatalmazottjától vehető át;
14. c) az Ftv. 3. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában meghatározott engedéllyel rendelkező személynek, illetve az ilyen engedéllyel rendelkező szervezet kereskedelmi meghatalmazottjának - az Európai Unió más tagállamában lakóhellyel rendelkező személy, illetve harmadik ország állampolgára esetén az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a forgalmazott eszköz megszerzésére, illetve tartására jogosító engedély birtokában - adható át;
15. d) a megszerzett lőfegyver adatait, valamint a megszerzés időpontját a 12. mellékletben meghatározott átvételi elismervénynek az üzlet bélyegzőlenyomatát is tartalmazó kitöltésével és az engedélyes részére történő átadásával kell igazolni;
16. e) lőszer csak a tartására jogosultnak adható át, a megszerzett, illetve a lőfegyvertartásra jogosító engedélybe bejegyzett lőfegyver kaliberjelének figyelembevételével;
17. f) muzeális fegyver működtetéséhez szükséges lőszerelem (fekete lőpor vagy a gyárilag a fekete lőpor kiváltására készült lőpor) csak sportlövészet folytatása céljából nyilvántartásba vett - a muzeális fegyver sportlövészeti célú használatára, illetve a lőszerelem tartására jogosult - sportegyesület kereskedelmi meghatalmazottja vagy az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosító hatósági engedéllyel rendelkező személy részére értékesíthető;
18. g) a lőfegyver, lőszer és lőszerelem tartásáról és forgalmazásáról, a forgalmazási tevékenységet engedélyező hatóság által előzetesen hitelesített nyilvántartó könyvet kell vezetni;
19. h) a nyilvántartásokat naponta le kell zárni és azok adatait a raktárkészlettel naponta egyeztetni kell;
20. i) a házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez szükséges lőszerelem kizárólag az e tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező természetes személy, valamint a lőszergyártási engedéllyel rendelkező részére értékesíthető;
21. j) lőpor, csappantyú csak eredeti és bontatlan gyári csomagolásban hozható forgalomba; lőpor 1 kg töltőtömeget meghaladó kiszerelésben természetes személy részére nem forgalmazható.

(3) Fegyverjavítási tevékenység esetén

1. a) a javítási engedéllyel rendelkező a fegyverek és lőszerek vizsgálatára kijelölt szervezet által selejtezésre utalt lőfegyvert a tartásra jogosulttól alkatrésznek megvásárolhatja;
2. b) az alkatrésznek megvásárolt és a javításra átvett lőfegyverről a 12. számú mellékletben meghatározott átvételi elismervényt kell adni, két példányban, az átvételi elismervényen fel kell tüntetni a vásárlás vagy a javítás tényét;
3. c) a javításra leadott lőfegyver és a fegyvertartási engedély adatait a  számú melléklet szerint - a javítási tevékenységet engedélyező hatóság által hitelesített - nyilvántartókönyvben kell vezetni;
4. d) a c) pontban említett nyilvántartókönyv elkülönített részében nyilvántartást kell vezetni a megvásárolt lőfegyverekről, fődarabokról és azok hasznosításáról;
5. e) a nyilvántartásokat naponta le kell zárni és azok adatait a raktárkészlettel egyeztetni kell;
6. f) fegyverellenőrzés és belövés céljára jogosult lőszer megszerzésére és tartására.

(4) A fegyverjavítási engedéllyel rendelkező a javításra átvett lőfegyvert (gáz- és riasztófegyvert) a javítást követően köteles vizsgálatra a fegyverek és lőszerek vizsgálatára kijelölt szervezetnek bemutatni, ha

1. a) a lőfegyver a szükséges próbajellel, gyártási (azonosítási) számmal és tanúsítvánnyal nincs ellátva;
2. b) a lőfegyver (gáz- és riasztófegyver) javítása során a fokozott igénybevételnek kitett alkatrészek (zárszerkezet, zártest, cső, csőszerkezet, tok, váz és szán) valamelyikét kicserélték vagy méretét megváltoztatták;
3. c) a lőfegyver (gáz- és riasztófegyver) javítása során fődarabcsere történt.
4. § A fegyverek és lőszerek vizsgálatára kijelölt szervezet az általa balesetveszélyesnek minősített és selejtezésre utalt fegyverekről jegyzőkönyvet készít, amelyet öt napon belül megküld az engedélyező hatóságnak.
5. § A gyártási, forgalmazási engedéllyel rendelkező köteles a tevékenység helye szerint illetékes megyei rendőr-főkapitányságnak, a javítási engedéllyel rendelkező a lakóhelye, szervezet esetén a tevékenység helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak - Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak - öt napon belül bejelenteni
6. a) az engedélyben szereplő adatok megváltozását, továbbá
7. b) az engedélyezett tevékenység teljes vagy részleges, legfeljebb 180 napig tartó felfüggesztését, illetve beszüntetését, valamint a tevékenység felfüggesztést követő újrakezdését.
8. § Lőfegyver hatástalanítását a jogszabályban kijelölt szervezet végezheti. A lőfegyver hatástalanításának szabályait a Bizottsági Rendelet határozza meg.
9. § A lőfegyver-kiállítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell
10. a) a kiállítás helyét, időtartamát, a helyiség alaprajzát;
11. b) a kiállítás szervezéséért felelős személy(ek) természetes személyazonosító adatait;
12. c) a biztonsági berendezések és a kiállítás őrzésvédelmének leírását;
13. d) a kiállítandó lőfegyverek azonosító adatait.
14. § (1) Fegyver, lőszer (töltény), lőszerelem, hatástalanított lőfegyver kizárólag az erre a célra szakosodott, nyílt árusítású üzletben vagy a részben e célra szakosodott egyéb üzlet (a továbbiakban együtt: fegyverszaküzlet) megfelelően elkülönített helyiségében, valamint lőfegyver-kiállításon forgalmazható.

(2) A fegyverszaküzletben a fegyvereket, a hatástalanított lőfegyvereket csak az üzlet nyitva tartása alatt, zárt fegyverállványon lehet bemutatni.

(3) Az egyszemélyes kiszolgálással működő fegyverszaküzleteknél távirányítással működtethető elektromos beléptető rendszert kell létrehozni.

(4) A fegyverszaküzletben a fegyverek, a hatástalanított lőfegyverek, lőszerek (töltények) és lőszerelemek tárolására szolgáló helyiséget biztonságosan zárható módon el kell különíteni az eladótértől és az ügyfélteret az eladótértől rögzített kiszolgáló pulttal kell elválasztani.

(5) A fegyverszaküzletet 24 órán keresztül folyamatos figyelést biztosító, telepített rendszerhez kapcsolódó, illetéktelen behatolást érzékelő elektronikus jelzőrendszerrel és ahhoz kapcsolódó külső riasztó egységgel kell ellátni, valamint rejtett kapcsoló vagy távirányító használatával biztosítania kell a pánikriasztás lehetőségét, a nyitva tartás során bekövetkező jogellenes cselekmények jelzése érdekében.

A házilagos lőszerszerelésre és -újratöltésre vonatkozó szabályok

20/A. §  (1) A házilagos lőszerszerelésre és -újratöltésre jogosító - a 14. számú mellékletben meghatározott - engedély kizárólag a lőfegyver, lőszer tartására jogosító engedéllyel rendelkezőnek adható meg, feltéve, hogy a kérelmező a lőszer, valamint a lőszerelem tárolásának e rendeletben meghatározott feltételeivel rendelkezik, illetve e feltételeket biztosítja.

(2) A házilagos lőszerszerelésre és -újratöltésre jogosító engedélyt a 19. számú melléklet szerinti formanyomtatvány benyújtásával kell kérelmezni.

(3) A rendészetért felelős miniszter rendeletében előírt elméleti és jártassági követelmények teljesítését a kérelmező a 23. számú melléklet szerinti vizsgabizonyítvánnyal igazolja, amelyet a vizsga sikeres letételének napján a vizsgabizottság állít ki és ad át a vizsgázónak.

(4) A vizsgabizottság elnökét és egy megfelelő szakismerettel rendelkező tagját a lőfegyverek és lőszerek vizsgálatára kijelölt szervezet vezetője, egy tagját pedig a megyei (budapesti) rendőrfőkapitány jelöli ki.

20/B. §  (1) A házilagos lőszerszerelésre és -újratöltésre jogosító engedéllyel rendelkező az engedély birtokában jogosult

1. a) a lőpor és a csappantyú megvásárlására,
2. b) legfeljebb 5 kg össztömegű lőpor és 2000 db csappantyú szállítására, valamint
3. c) az Ftv. 2. § 44. pontjában meghatározott tevékenység végzésére.

(2) Kizárólag az engedélyes lőfegyvertartási engedélyébe bejegyzett lőfegyverhez jogszerűen és rendeltetésszerűen használható kaliberjelű lőszer házilagos szerelése és újratöltése engedélyezett.

(3) A lőszer házilagos szerelése és újratöltése jogosító engedély birtokában sem engedélyezett

1. a) peremgyújtású lőszer házilagos szerelése és újratöltése,
2. b) a házilagosan szerelt, illetve újratöltött lőszer forgalmazása és átadása, ide nem értve a lőfegyverek és lőszerek vizsgálatára kijelölt szervezet részére történő átadást, valamint
3. c) a lőpor és a csappantyú közforgalmú közlekedési eszközön történő szállítása.

(4) A lőszer házilagos szerelése és újratöltése nem végezhető olyan helyiségben, ahol nyílt lánggal üzemelő berendezés található. A lőszer házilagos szerelése és újratöltése során a dohányzás, valamint a nyílt láng használatával vagy szikraképződéssel járó egyéb tevékenység folytatása tilos.

Fegyver, lőszer, lőszerelem megszerzése és tartása

21. § (1) E rendelet alapján a 6. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő lőfegyver, lőfegyverfődarab tartása engedélyezhető.

(2)  Külső formájában automata szerkezetű lőfegyverre hasonlító félautomata lőfegyver csak sportlövészetre és filmgyártási célra engedélyezhető.

22. § Lőfegyver, lőszer tartása munkavégzési célra
23. a) lőfegyver-kereskedő egyéni vállalkozónak, lőszerpróbára;
24. b) lőtér üzemeltetésére engedéllyel rendelkező egyéni vállalkozónak, a lőtér üzemeltetési engedélyben és a lőtérszabályzatban meghatározott lőfegyverre;
25. c) igazságügyi fegyverszakértőnek feladatköréhez kapcsolódóan;
26. d) és annak a személynek engedélyezhető, akinek a foglalkozása gyakorlásához a szolgálati lőfegyver tartását törvény írja elő.
27. § (1) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában sportlövészetre lőfegyver tartása annak a sportolónak engedélyezhető, aki sportlövészet folytatása céljából nyilvántartásba vett sportegyesületnél (a továbbiakban: sportegyesület) leigazolt, az országos sportági szakszövetség által kiadott, érvényes versenyengedéllyel rendelkező minősített sportlövő és rendszeres sporttevékenysége alapján a saját tulajdonú lőfegyver tartását az országos sportági szakszövetség javasolja.

(2)

(3)  Az (1) bekezdés rendelkezésének alkalmazása során minősített sportlövő az, akinek az országos sportági szakszövetség által kiadott minősítése van.

(4)  Sportlövőnek sportlőfegyver tartása engedélyezhető.

24. § Vadászatra a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvényben (a továbbiakban: Vtv.) nem tiltott
25. a) lőfegyver tartása, illetve
26. b) elöltöltő fegyver használata

annak a személynek engedélyezhető, aki a Vtv.-ben a vadászati tevékenység gyakorlásához meghatározott személyi feltételként meghatározott követelményeknek megfelel.

25. § (1) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában önvédelmi célra rövid lőfegyver és lőszer tartása annak engedélyezhető, aki bizonyítja, hogy élete, testi épsége - tűzfegyverrel elhárítható veszélyhelyzet fennállása miatt - fokozott védelmet igényel.

(2)  Önvédelmi célra kettő darab rövid lőfegyver tartása engedélyezhető.

26. § (1) E rendelet eltérő rendelkezésének hiányában
27. a) a lőfegyver tartására jogosító engedély abban az esetben adható meg, ha a kérelmező
28. aa) a jogszabályban meghatározottak szerint a lőfegyver biztonságos használatához előírt egészségi alkalmasságát igazolja,
29. ab) a jogszabályban meghatározottak szerint a lőfegyver tartásához szükséges elméleti ismereteket és gyakorlati jártasságát igazoló vizsgát tesz, és a vizsgabizottság megítélése szerint a lőfegyver biztonságos kezelésére és használatára képes, továbbá
30. ac) rendelkezik a lőfegyver, lőszer tárolásának az e rendeletben meghatározott feltételeivel;
31. b) az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosító engedély abban az esetben adható meg, ha a kérelmező
32. ba) a jogszabályban meghatározottak szerint az elöltöltő fegyver biztonságos használatához előírt egészségi alkalmasságát igazolja,
33. bb) a jogszabályban meghatározottak szerint az elöltöltő fegyver vadászati célú használatához szükséges elméleti ismereteket és gyakorlati jártasságát igazoló vizsgát tesz, és a vizsgabizottság megítélése szerint az elöltöltő fegyver vadászati célú biztonságos használatára képes, és
34. bc) rendelkezik a lőszerelem tárolásának az e rendeletben meghatározott feltételeivel.

(2)  Az (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában, illetve az (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában meghatározott vizsgáért díjat kell fizetni.

(3) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában hosszú lőfegyver tartásához szükséges elméleti és gyakorlati jártasságot igazoló vizsgát az elméleti és gyakorlati részből álló, az Országos Rendőr-főkapitányság által kijelölt vizsgabizottsági tag részvételével tartott Állami Vadászvizsga helyettesíti.

(4) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában a sportlőfegyver tartásához szükséges elméleti és gyakorlati jártasságot igazoló vizsgát a sportlövő versenybírák esetében a Versenybírói Igazolvány, a sportlövő edzők esetében az Edzői Oklevél helyettesíti.

(5)  E rendelet eltérő rendelkezésének hiányában a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtás hivatásos és a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagja számára lőfegyver tartása az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti feltétel hiányában is engedélyezhető, ha a kérelmező a munkáltatónak a 17. számú melléklet szerinti kérelem megfelelő kitöltése útján megtett nyilatkozata alapján a hivatásos, illetve a katonai szolgálatra egészségi és pszichikai szempontból alkalmas. A hivatásos, illetve a katonai szolgálatra való alkalmatlanság megállapítása esetén a munkáltató - ha a lőfegyvertartás hatóság általi engedélyezéséről hivatalos tudomással bír - köteles e körülményről az engedélyt megadó hatóságot haladéktalanul írásban tájékoztatni.

(6) Az Európai Unió más tagállamában lakóhellyel rendelkező személy részére lőfegyver tartása akkor engedélyezhető, ha a lakóhely szerinti tagállam illetékes hatósága ezzel előzetesen egyetértett.

(7)  Ha engedélyét az 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján vonták vissza,

1. a) az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti vizsga letételére kell kötelezni a lőfegyver tartására, vagy
2. b) az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti vizsga letételére kell kötelezni az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára

jogosító engedély megadását kérelmező személyt.

27. § Az Ftv. 3/B. § (1) bekezdése szerinti engedély meglétét igazoló hatósági igazolványt az 1. számú melléklet vagy - az Ftv. 3/B. § (2) bekezdésében meghatározott szervezet esetén - a 20. számú melléklet, az Ftv. 3/B. § (3) bekezdés szerinti engedély meglétét igazoló hatósági igazolványt a 2. számú melléklet szerint kell kiállítani.
28. § (1) Lőfegyver, lőszer tartása jogi személynek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek - az Ftv.-ben, valamint a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - nem engedélyezhető.

(2) Lőfegyver, lőszer tartása az alábbi szervezeteknek engedélyezhető:

1. a) hosszú lőfegyverre az erdő- és vadgazdálkodással, vadászattal, vadkereskedelemmel, erdészettel, természetvédelemmel foglalkozó gazdálkodó szervezet, közigazgatási szerv, egyesület, egyesületek megyei és országos szövetsége, a hivatásos és sportvadászok kamaraként működő köztestülete, tudományos kutatóintézet, felsőoktatási intézmény, nevelési-oktatási intézmény, ha bizonyítja, hogy feladatainak ellátásához szükséges a lőfegyver,
2. b) sportlőfegyverre a sportegyesület, ha az országos sportági szakszövetség a szövetségi tagságot igazolja,
3. c) sportlövészetre, illetve lövészeti oktatásra az a szervezet, amely az adott típusú és kaliberjelű lőfegyverre kiadott lőtér-üzemeltetési engedéllyel, valamint lőtérszabályzattal rendelkezik,
4. d) a polgári célra felhasználható lőfegyverek, lőszerek és hatástalanított lőfegyverek vizsgálatára, valamint lőfegyverek és lőszerek hatástalanítására jogosult szervezet, feladatai ellátására,
5. e) igazságügyi fegyverszakértői vizsgálati tevékenységet folytató szervezet, valamint muzeális intézmény a feladatköréhez kapcsolódóan,
6. f) lőszerpróbára az a szervezet, amely lőszer gyártására jogosító engedéllyel rendelkezik,
7. g) rövid lőfegyverre az a szervezet, amely a saját vagy mások vagyonát hivatásszerűen őrzi, mások életét, testi épségét hivatásszerűen védi, ha bizonyítja, hogy feladatainak ellátásához szükséges a lőfegyver,
8. h) filmgyártási célra az a gazdálkodó szervezet, amelynek - illetve közvetlen jogelődjének - tevékenységi köre legalább tíz éve kiterjed a filmes fegyvertechnikai és pirotechnikai szolgáltatás nyújtására, feltéve, hogy rendelkezik a lőfegyver gyártására feljogosított taggal, illetve alkalmazottal.

(3)  Igazságügyi fegyverszakértői vizsgálati tevékenységet folytató, lőszergyártási engedéllyel rendelkező szervezetnek, valamint muzeális intézménynek - feladatkörére tekintettel - „A” kategóriába tartozó lőszer és automata lőfegyver, valamint hangtompító tartása is engedélyezhető.

(4)  Filmgyártási célra „A” kategóriába tartozó tűzfegyver tartása is engedélyezhető, ha a kérelmező rendelkezik a lőfegyver vagy színházi fegyver gyártására, illetve javítására jogosító engedéllyel, valamint teljesíti az „A” kategóriába tartozó tűzfegyverek és lőszereik tárolásának e rendeletben meghatározott feltételeit.

29. § Lőfegyver, lőszer tartására jogosító engedély a 28. § (2) bekezdésében meghatározott szervezet részére csak akkor adható, ha a kérelmező szervezetnél a lőfegyverek, lőszerek kezelésével (tárolásával, kiadásával, visszavételével) megbízott személy rendelkezik a 26. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában meghatározott feltételekkel és a szervezet Magyarország területén a lőfegyver, lőszer tárolásának e rendeletben meghatározott feltételeivel rendelkezik.
30. § (1) Muzeális fegyver sportlövészeti célú használata csak sportegyesületnek engedélyezhető.

(2) Muzeális fegyver akkor használható sportlövészetre, ha biztonságos működését a fegyverek és lőszerek bevizsgálására kijelölt szervezet tanúsítja.

(3) Muzeális fegyvert sportlövészetre csak sportegyesület tagja használhat.

(4) Muzeális fegyver önvédelmi célra nem viselhető.

30/A. §  (1) Elöltöltő fegyver vadászati célú használata csak természetes személy számára engedélyezhető.

(2) Az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosító hatósági engedéllyel rendelkező az engedély birtokában jogosult

1. a) a fekete lőpor, illetve a gyárilag a fekete lőpor kiváltására készült lőpor, továbbá a csappantyú megvásárlására, valamint
2. b) legfeljebb 5 kg össztömegű fekete lőpor, illetve gyárilag a fekete lőpor kiváltására készült lőpor, továbbá legfeljebb 2000 db csappantyú birtoklására és szállítására.

(3) Elöltöltő fegyver akkor használható vadászatra, ha biztonságos működését a fegyverek és lőszerek bevizsgálására kijelölt szervezet tanúsítja.

(4) Az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosító engedéllyel rendelkező személy a fegyver használatakor köteles az engedélyt magánál tartani.

31. § Színházi fegyver színházak, színpadi és egyéb előadások megtartásával foglalkozó vagy filmforgatásban közreműködő gazdálkodó szervezetnek és hagyományőrző egyesületnek engedélyezhető, feltéve, hogy megfelel a 22. számú mellékletben meghatározott műszaki követelményeknek.
32. § (1) A (2) bekezdésben meghatározott kivétellel az Ftv. 3. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában meghatározott engedély, a gáz- és riasztófegyver viselésére jogosító engedély, a muzeális fegyver sportlövészeti célú használatára jogosító engedély, az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosító engedély, illetve a házilagos lőszerszerelésre és -újratöltésre jogosító engedély visszavonásig hatályos. A házilagos lőszerszerelésre és -újratöltésre jogosító engedélyt - valamint az engedély meglétét igazoló hatósági igazolványt - a rendőrség az Ftv. 3. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában meghatározott engedély visszavonásával egyidejűleg visszavonja.

(2) Az önvédelmi célú lőfegyver, valamint a 28. § (2) bekezdés g) pontjában megjelölt szervezet által az ott meghatározott lőfegyver tartására jogosító engedély öt évig hatályos, hatályossága kérelemre alkalmanként további öt évre meghosszabbítható, ha az engedély kiadására vonatkozó feltételek - azok ismételt vizsgálata alapján - biztosítottak, és a kérelmező az engedély meghosszabbítását legalább harminc nappal a hatályossága lejártát megelőzően kérelmezi. A feltételek ismételt vizsgálata a lőfegyver tartásához szükséges elméleti és gyakorlati jártasságot igazoló vizsga megismétlésére nem terjed ki.

(3)  Az engedéllyel rendelkező az Ftv. 3. § (2) vagy (3) bekezdése alapján megszerzett eszközt - a lőfegyverhez tartozó lőszer kivételével - az engedélybe történő bejegyzés céljából nyolc napon belül köteles bemutatni a tartásának engedélyezésére jogosult rendőri szervnek.

33. § (1) A fegyver tartására vagy használatára jogosító engedély megadására irányuló kérelmet természetes személy esetén a 17. számú melléklettel, szervezet esetén a 18. számú melléklettel rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani.

(2)

34. § (1) A lőfegyver tartására jogosító engedély, valamint az ennek meglétét igazoló hatósági igazolvány tartalmazza
35. a) az igazolvány birtokosának természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét;
36. b) az engedélyes által jogszerűen ténylegesen tartott valamennyi lőfegyver azonosító adatait és a bejegyzés keltét, illetve - ténylegesen tartott lőfegyver hiányában - az engedélyes által jogszerűen tartható lőfegyvereknek a megszerzésükre való jogosultság igazolásának érdekében szükséges ismert azonosító adatait és a bejegyzés keltét;
37. c) a lőfegyvertartási célt;
38. d) a lőfegyvertartáshoz szükséges egészségi alkalmasság igazolására szolgáló bejegyzéseket;
39. e) a lőfegyvernek az engedélyes lakóhelyétől eltérő helyen történő tárolása esetén a tárolóhely címét.

(2) A lőfegyver önvédelmi célú tartására vonatkozó engedély meglétének igazolására - az (1) bekezdésben meghatározott tartalommal - külön hatósági igazolványt kell kiállítani.

35. § (1) A szervezet részére kiadott lőfegyvertartási engedélyben fel kell tüntetni azokat a személyeket, alkalmazottakat (a továbbiakban együtt: alkalmazott), akik a fegyver kezelését (tárolás, kiadás, visszavétel) végzik, a fegyvert használhatják.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély meglétét igazoló hatósági igazolványt a 20. számú melléklet szerint kell kiállítani.

(3)  A szervezet vezetője köteles

1. a) gondoskodni a lőfegyver használatára jogosult alkalmazottak rendszeres, de évente legalább négy alkalommal történő lőkiképzéséről, valamint
2. b) az a) pont szerinti lőkiképzésen való részvételt igazoló dokumentumot kiállítani és a kiállításától számított nyolc napon belül a lőfegyvertartási engedélyt megadó hatóságnak megküldeni.

(4)  A lőfegyver tartására jogosult szervezet az engedélyben meghatározott lőfegyverek hollétéről és mozgásáról (tárolásáról, kiadásáról, visszavételéről) a lőfegyvertartási engedélyt megadó hatóság által előzetesen hitelesített nyilvántartókönyvet köteles vezetni, amelyben a lőfegyver kiadásakor, illetve visszavételekor fel kell jegyezni

1. a) a lőfegyver gyártóját,
2. b) a lőfegyver gyártási számát,
3. c) a lőfegyver kaliberjelét,
4. d) a lőfegyverhez tartozó lőszer kaliberjelét és mennyiségét,
5. e) a lőfegyver tartására jogosító engedély meglétét igazoló hatósági igazolvány számát,
6. f) a lőfegyver kiadásának és visszavételének pontos dátumát az óra és a perc megjelölésével,
7. g) a lőfegyvert kiadó, visszavevő személy nevét és aláírását, valamint
8. h) a kiadott lőfegyvert átvevő személy nevét és aláírását.

(5)  A lőfegyver tartására jogosult szervezetnek a nyilvántartókönyvet a működése során mindvégig meg kell őriznie és a szervezet megszűnését, illetve a működése megszüntetését követően nyolc napon belül át kell adnia az engedélyt megadó hatóságnak.

35/A. §  (1) A muzeális fegyver sportlövészeti célú használatára jogosító engedély tartalmazza a sportegyesület

1. a) nevét, címét, bírósági bejegyzésének számát,
2. b) vezető tisztségviselőjének természetes személyazonosító adatait,
3. c) lőszerelem megszerzésére, kezelésére feljogosított alkalmazottainak természetes személyazonosító adatait, valamint
4. d) számára engedélyezhető lőszerelemek mennyiségét és a tárolásukra szolgáló tárolóhely címét.

(2) Az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosító engedély tartalmazza

1. a) a jogosult természetes személyazonosító adatait és lakóhelyét, valamint
2. b) az elöltöltő fegyver rendeltetésszerű működtetéséhez szükséges lőszerelemeknek a jogosult lakóhelyétől eltérő helyen történő tárolása esetén a tárolóhely címét.

Hangtompító állategészségügyi célú tartásának engedélyezése

35/B. §  (1) A lőfegyver munkavégzési célú tartására jogosult kérelmező számára hangtompító tartása engedélyezhető abban az esetben, ha igazolja, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal engedélye, illetve kijelölése alapján jogosult az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 51. § (3) bekezdés i) pontjában meghatározott tevékenység végzésére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély alapján jogszerűen tartott hangtompító kizárólag az Éltv. 51. § (3) bekezdés i) pontjában meghatározott tevékenység szabályszerű végzése során használható.